Kosár
0
0 Ft
Heti üzenet 10.07.-10.13.
2024.10.04
"Az emberek megértésre vágynak leginkább. Hogy valaki értse őket, hogy ők maguk is érthessék magukat a rendszerben. Ez a megértés magyarázza aztán a teljes identitást, a létezés alapját. Megnyugvást hoz, elfogadást intellektuálisan, átölelést érzelmi szinten. A belső lény felébred a hosszú álomból, kijön a fényre, és hunyorogva, de lépkedni kezd a saját lábán." Tisza Kata
Hetünk alapenergiáját a Labirintus lapja adja. Szóval, ha úgy érzed, van némi zűrzavar az életed valamely területén, az egyáltalán nem meglepő. Lehet ez egy útkeresés, melyben még cseppet sem látunk tisztán. Vagy éppen önmagunk keresése, melyben igyekszünk megszabadulni azoktól a ránk vagy éppen magunkra erőltetett szerepektől, maszkoktól, melyek már felettébb kényelmetlenné váltak. Benne van ebben az energiában az önmarcangolás vagy éppen tépelődés is. A "nem tudom, hogy mit akarok, de azt nagyon akarom" érzése.
Ebbe a helyzetbe érdemes némi racionalitást, leginkább a józan ész logikáját belevinni. S a cselekvő hozzáállás segíthet kimozdulni a holtpontról.
A helyzet az ugyanis, hogy itt állunk, vagy éppen toporgunk a csuda jó dolgok előtt, mint a tiszta érzések, vagy éppen szerelem, vagy épp a bőségesebb anyagiak. Ám ez a fajta hezitálás elválaszt ettől. Talán még magunknak sem merjük bevallani, kimondani, mire is vágyunk leginkább.
Pedig ha megengednénk magunknak a felismerést, mi is az, ami hiányzik az életünkből, legalább egy lépéssel előrébb lennénk. S ha ehhez még a befogadás energiái is hozzáadódnak, az már felér egy boldog állapottal.
Ami visszatarthat bennünket, az a múlt. A családi ág régi és elavult mintái, hitrendszerei. Ki ne hallott volna ily vagy ehhez hasonló kijelentéseket a családban: "mi mindig is csórók voltunk". Vagy: "nekünk ennyi jutott". Csak hogy a legtipikusabbakat említsem. S ebbe belenőve valóban elhisszük, hogy nekünk nem jár a boldogság, a bőség.
Ezen az önsorsrontó mintázaton felülemelkedve viszont kiderülhet, hogy nagyon is lehetséges mindez.
Itt az ideje, szép lassan felszínre hozni mélybe rejtett érzéseinket és elsöpörni a múlt szemeteit.
Minden lehetőségünk adott, ha vállaljuk a szembenézést önmagunkkal. Ha merünk boldognak lenni. Ha készenállunk a az élet szépségeinek és örömeinek a befogadására. S ha nem állunk készen, akkor készre "gyúrjuk" magunkat.