Heti üzenet 08.26.-09.01.

2024.08.25
"Nem a kövérségről tudtam meg sokat, hanem az önazonosságról. Ki irányítja? A tömeg? A barátod? A szüleid? Vagy te? (...) Mert kövér vagy vékony, népszerű vagy lúzer, mindez csak attól függ, hogy a világ határoz meg téged, vagy te mondod meg, ki vagy!" Túlméretes szöszi c. film

Ez a hét szólhat arról, hogy valamiből igazán sok van. Ez a bőség megnyilvánulhat bármely értelemben is, hiszen sokszor nem csak jó dolgokból van… Ugyanakkor egy lehetőség arra, hogy lezárjunk egy nehéz időszakot, vagy éppen a helyükre kerüljenek a dolgok. Mégpedig úgy, hogy ez az új rend harmóniát is hozzon egyben. Mint amikor egy zenekarban a sokféle hangszer harmonikusan szólal meg. S szól ez az érzelmi gyógyulásról is. Amikor végre megérkezhetünk önmagunkba, önazonosan.

Ehhez a megújuláshoz eleinte időben visszafelé haladva kell megkeresni a probléma gyökerét. Azt a pontot, ahonnan elindult és amiből kialakult az adott szituáció, vagy élethelyzet. S elfogadni, hogy akkor és ott ezt vagy éppen ennyit tudtunk tenni. Ez a megoldáskészlet állt rendelkezésünkre.  

S pár lépést hátrébb lépve, külső szemlélőként megvizsgálni, újra játszani ezt a "filmet". Hasznos dolog, amikor a nézőtérről szemléljük életünk filmjének egy szeletét. Magában hordozza a felismerések és a szemléletváltás lehetőségét.

Ami zajlik, az az érzelmek kibontakozásának sérülése. Mintha az eddigi érzések megszakadnának. Mint amikor valakit vagy valamit leveszünk a piedesztálról. Nem a józan felismeréseink okán, hanem a kijózanító helyzetek és cselekmények következtében. Változik az érzéseink intenzitása és minősége is. Mint amikor a hízelgő macska traktor módjára dorombol, ám a mélyben ott rejtőzik az önérvényesítés, az öntörvényűség, a szabadság és függetlenség iránti igény.

Más irányt ad ez a kapcsolatainknak, melyben bölcs teremtőerővel tudunk új minőségeket létrehozni. Marad még az együttműködés látszata, de mindez hozhat új lehetőségeket a hétköznapok szintjén. Kinyílik a tér és beleférnek a napjainkba olyan dolgok, tevékenységek is, melyekről eddig úgy gondoltuk: nincs rá időnk. S persze ebbe a térbe újabb és újabb felismerések is érkezhetnek. Feldolgozatlan múltunk szereplői, hogy lezárhassuk végre ezeket a még meglévő fájdalmas emléknyomokat. Ahol még nem történt meg, ott aktuális lehet az apa seb gyógyítása.

Mély belső folyamatok, illetve a viselkedés változtatásnak köszönhetően konfrontációk zajlanak. Hiszen, akiknek a régi kényelmes volt, arra törekszik majd, hogy azt konzerválja. Akár a manipuláció eszközeivel is. Úgy tűnik, a hőn áhított belső egyensúly, vagy éppen igazságosság nehézségek és felvállalt konfliktusok árán valósítható meg. Éppen ezért érdemes figyelni arra, hogy mi magunk e közben ne sérüljünk.

Nem kiaszfaltozott, sima úton haladunk, ez tény. Jól a lábunk elé kell nézni, hogy észrevegyük a buktatókat.

Nagyon is úgy tűnik, hogy - ha és amennyiben elegendő munkát fektettünk az önismereti folyamatba – akkor most bőségesen rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, melyek önérvényesítésünket segítik és kapcsolataink új alapokra helyeződését. Hogy a bőség-tudat elsődlegesen önmagunkkal szemben nyilvánuljon meg.